2015. február 13.
Opera négy felvonásban, három részben, olasz nyelven magyar felirattal
Szövegíró Temistocle Solera
Rendező Kesselyák Gergely
Díszlettervező Zeke Edit
Jelmeztervező Papp Janó
Dramaturg Orbán Eszter
Karigazgató Strausz Kálmán
Karmester Kovács János
Nabucco, Babilónia királya Alexandru Agache / Kálmándi Mihály
Izmael, a jeruzsálemi király unokaöccse Horváth István / Nyári Zoltán
Zakariás, a zsidók főpapja Palerdi András / Rácz István
Abigél, Nabucco nevelt lánya Rálik Szilvia
Fenéna, Nabucco lánya Gál Erika / Vörös Szilvia
Baál főpapja Cserhalmi Ferenc / Kiss András
Abdallo, Nabucco bizalmas szolgája Ujvári Gergely
Anna, Zakariás nővére Molnár Ágnes
További előadások: február 15., 18., 20., 22., 27.
Új színrevitelben kezdi játszani a Magyar Állami Operaház a világirodalom egyik legnépszerűbb Verdi-remekét. A Nabucco 1968-tól egészen az elmúlt évadig szinte folyamatosan műsoron volt a dalszínházban; az utolsó, Mikó András rendezte változatot csaknem harminc éve, 1987-ben mutatták be és összesen 236 alkalommal láthatta a budapesti közönség.
Február 13-án a Kesselyák Gergely által színpadra állított előadást mutatják be az Erkel Színházban. A karmester-rendező Szegeden szabadtéri produkcióként hozta létre első Nabucco-rendezését tizenegy évvel ezelőtt. 2013-as alkotása a Miskolci Nemzeti Színházban debütált, majd a debreceni Csokonai Nemzeti Színház hívta meg a színrevitelt, amely most Budapesten is bemutatkozik.
A díszleteket Zeke Edit alkotta, a jelmezeket Papp Janó tervezte.
A hat előadásból álló sorozatot Kovács János dirigálja, a főbb szerepekben pedig az Opera vezető énekesei lépnek színpadra. A címszerepben Kálmándi Mihály, a 2013/2014-es évad Kamaraénekese és Alexandru Agache, Izmael szerepében Horváth István és Nyári Zoltán, Abigélként mindkét szereposztásban Rálik Szilvia, a 2014/2015-ös évad Kamaraénekese látható, Fenéna szólamát Gál Erika, az idei évad Kamaraénekese és Vörös Szilvia, a főpapét Rácz István és Palerdi András énekli.
Alexandru Agache a Veronai Arénában öt évadon át énekelte a címszerepet, emellett a világ legnevesebb operaszínpadain: a londoni Royal Opera, Chicagói Opera, a New York-i Metropolitan, a Deutsche Opera Berlin, a bécsi Staatsoper, a Tokiói Opera és a Houston Opera énekelte elsőrangú szereposztásokban.
Kovács János karmester az Erkel színházi bemutató előtt nyilatkozatában kiemelte: „Nagyon szeretem ezt a darabot, volt már hozzá szerencsém, de különös szerencsének tartom Kesselyák Gergely munkáját, amely vérátömlesztést jelent az anyagnak is, hiszen gondolatai konkrét tartalmat adnak, ami zeneileg is nagy segítség. Emellett fontos megjegyeznem: a rendezést valóban fantasztikus szereposztásokban láthatja az Erkel Színház közönsége; mindenkit kiemelhetnék név szerint.”
www.opera.hu
A reprezentáció látványos kellékeinek sorába tartozik a középkori lakomákat idéző, hajó alakú ezüst asztaldísz. Alkalmi tárlatunkon a barokk ünnepi asztalokat az állatokat és növényeket formázó fajansz tálalóedények jelenítik meg, a klasszicizmus korát pedig Alekszandra Pavlovna nagyhercegnő tájképekkel díszített porcelánjai. Az étkezéshez kapcsolódó vidám borozgatáshoz évszázadokon át különféle tréfás ivóedények is készültek, ezek közé tartozik a német hagyományokat megjelenítő menyasszonypohár, amelynek kettős kelyhét az ifjú párnak egyszerre kellett kiinnia.
Of course the protagonist of Carnival is the costume or disguise, the mask that allows those who don it to transform themselves into whomever they wish to be – at least for a few days. The origins of Carnival date back to the Roman Saturnalia festival that rang in the new year (Julian calendar) – similarly to the Lupercalia and Dionysian feasts. The actual term "carnevale" however derives from the Latin "carnem levare" for “take away the meat”: indeed, in Antiquity the term indicated the banquet held the last day before the period of abstinence from meat, i.e. the Christian Lent. Carnival, according to the Roman Catholic Liturgical Calendar, is set for between Epiphany (January 6th) and the start of Lent. 