Roman Kowalski úr, a Lengyel Köztársaság budapesti nagykövete és munkatársai látogattak el a Magyar Újságíró Szövetség budapesti székházába.
A rendezvényt 2013.október 10-én tartották a MÚOSZ Életmód Szakosztály és a nagykövetség szervezésében. A vendégeket Tóth Károly úr, a MÚOSZ elnöke fogadta.
A kiemelt téma a Nők helyzete a lengyel társadalomban volt. Az előadást nagykövet úr tartotta. Az előadásból és az utána következő beszélgetésből kiderült, hogy sok tanulnivalónk lenne nekünk, magyaroknak a lengyelektől.
Kowalski úr konkrét példákon bemutatta a politikában, az állam vezetésében, és a gazdasági életben vezető szerepet vállalt hölgyeket.
A magyarul kiválóan beszélő nagykövet kötetlen beszélgetésben tett néhány összehasonlítást az EU tagországaiban, elsősorban Magyarországon élő nők és lengyelországi nőtársaik helyzetéről. Például Lengyelországban a legkisebb a jövedelemkülönbség a nők és a férfiak között, azonos értékű munkavégzés esetén. Az eltérés Lengyelországban 4,5 %, az EU-átlag 16,5%, de van, ahol ez 27%.
A Magyar Országgyűlésben kb. 8% a képviselőnők aránya. A Szejmben ez 23% (460-ból 110).
A diplomatikus összehasonlításban felhívta Kowalski úr a figyelmet a lengyel hölgyek nagyobb vállalkozó kedvére és eredményeikre az országos és helyi politikában, a nemzetközi kapcsolatokban, a kultúrában és a gazdaságban. Egyes korábban férfias szakmák elnőiesedtek.
Létszámban több a nő a férfiakhoz képest és az arányokat tekintve több a magasan képzettek száma. Markánsan megjelenik a realitások talaján álló és dolgozó női vezetők hatása az általuk működtetett területeken. Például a három legeredményesebb lengyelországi városnak nő a polgármestere. A főváros, Varsó polgármestere is egy hölgy.
Lengyelországban más a hozzáállás a férfiak részéről is. Inkább megosztják a család feladatait a párjukkal, mint például a magyar férfiak. Vélekedik a magyarokat jól ismerő diplomata.
Ahhoz, hogy a családi, gyereknevelési és munkahelyi feladatok egyáltalán elvégezhetők, elviselhetők legyenek, a lengyel állam igyekszik minél több segítséget megadni a munkát vállaló nőknek. A szülés utáni szabadság ugyan rövidebb a magyarországinál, azonban más könnyítések jelentenek segítséget a szülés után dolgozni akaró anyáknak. A gyermek gondozását vállaló bármely személy esetében kifizeti az állam azt a juttatást, amit eredendően az édesanya kapna. A gyermek gondozója lehet a nagyszülő, de más is.
A hallgatóság szerint az említett megoldás hasznos lehetne Magyarországon is. Kedvező lenne az édesanyának, a gyereknek, az egész családnak, a munkáltatónak, a munkát vállaló gyermekgondozónak. Ezeken túl részben kiválthatná a hiányzó gyermekintézményi férőhelyeket.
Nagykövet úr utalt Lengyelország történelmére és a lengyel nők hagyományos helytállására, akik minden körülmények között fenntartották az életet, a nemzetet. Ez a helytállás a mai lengyel nőket is jellemzi. Jó hírüket elhozta nekünk nagykövetük. Megerősítette a magyarok eddig is meglévő pozitív véleményét.
A teltházas rendezvényen jelen voltak Magyarországon tanuló lengyel diákok is. A jó hangulatú eseményen lehetőség volt beszélgetni a nagykövettel különböző témákról.
A rendezvény első számú létrehozója, dr.Szalontai Éva szakosztályelnök meglepetésről is gondoskodott. A kellemes hangulatot Chopin zenével alapozta meg egy ifjú zongorista tehetség.
Nagykövet úr egy portrét kapott a festőművésznő kezéből. A terem falait női témájú képzőművészeti alkotások díszítették. A Bokor községből érkezett sajtkészítő kisvállalkozó díjnyertes sajtjaival kínálta a vendégeket. A közönség soraiból a borászok is előléptek és nedűiket kínálták. A bor mellé ez alkalomra írt verseit szavalta a költő-újságíró, a lengyel nép méltatására.
A résztvevők úgy érezték, ezt a kapcsolatot ápolni érdemes. A fő szervezők megállapodtak a jövőbeni együttműködésben. Több évszázados hagyományt ápolnánk.
Turcsán Mihály
