A Magyar Nemzeti Galéria MNG EXTRA programsorozata,
IDŐPONT: 2011. április 1. péntek 18 órától 22 óráig
HELYSZÍN: Magyar Nemzeti Galéria, C épület
Finisszázs a XIX. Nemzet és művészet. Kép és önkép című kiállításban 18.00 Krasznai Réka művészettörténész tárlatvezetése. 19.00 Az író szemével - Grecsó Krisztián író tárlatvezetése. 20.00 A történelem példázata: dicsőség és áldozat - Krasznai Réka művészettörténész tárlatvezetése. 20.00 Róka Enikő, a kiállítás kurátorának tárlatvezetése.
Munkácsy: Krisztus-trilógia 18.00 Tárlatvezetés a kiállításban. 19.30 Tárlatvezetés a kiállításban. 20.00 Tárlatvezetés a kiállításban. 21.00 Tárlatvezetés a kiállításban.
Találkozási pont: C épület, földszint
Asztali beszélgetések... Munkácsy: Krisztus-trilógiájához kapcsolódóan Hankiss Elemér szociológus és ifj. Cserháti Sándor evangélikus lelkész, teológus beszélgetése
Helyszín: A épület, földszint
Tárlatvezetés a Késő reneszánsz és barokk művészet című állandó kiállításban A felvilágosodás korának művészete - Vissza a természethez 18.30 Gimesy Péter művészettörténész tárlatvezetése. 20.30 Gimesy Péter művészettörténész tárlatvezetése.
Találkozási pont: C épület, földszint
19.20 és 21.20 Barokk zene korabeli hangszereken. A felvilágosodás korának művészete című tárlatvezetéshez kapcsolódóan.
A Musée de la musique baroque együttes koncertje.
Baráth Emőke, Tóth Emese - ének Németh Zsombor, Rabovay Júlia - hegedű Konta Noémi, Tasnádi Réka - csemballó
A tárlatvezetések ideje alatt vidám, húsvéti kreatív sarokkal várjuk a gyerekeket Helyszín: C épület, I. emelet
Egy pohár bor mellett hallgasson bele jazz színpadunk kínálatába! 18.00-22.00
Pataj György - zongora Subicz Gábor - trombita Nagy Balázs - tenor szaxofon
Helyszín: C épület, I. emelet
Kedvezményes könyvvásár Helyszín: C épület, I. emelet
Kedvcsináló az MNG Extra programsorozathoz!
| ||
markó károly és köre - mítosztól a képig 2011. május 6 – 2011. október 2.
Id. Markó Károly (1791-1860) nemcsak a 19. századi, hanem az egész magyar művészettörténetnek is a legismertebb alakja. Pontosabban nem is ő, hanem azok a varázslatos tájképei, melyek közül a Visegrád talán a legtöbbet reprodukált magyar festmény. Markó festészete, eszményi mediterrán tájaival, Hadrianus császár villájával, Róma és Firenze kupoláival, az aranyló alkonyatban fürdő aratási és szüretelési jeleneteivel, népviseletbe öltözött figuráival, vagy éppen Ovidius hőseivel a 19. századi magyar művészet egyik legnagyszerűbb fejezete.
Markó neve már az 1830-as években is a biztos művészi minőség, a kifinomult ízlés és a nemzetközi mércével mérve is magas színvonal megfelelője volt. A Magyar Nemzeti Múzeum már az 1850-es években is számos Markó-művet mutatott be a közönségnek; Markó műveit másolták az első pesti művészakadémia növendékei, s Markó volt az első művészünk, akiről emléktermet neveztek el a Magyar Nemzeti Múzeumban. A kora 19. század nagy magyar gyűjtői mind igyekeztek Markó Károly alkotásaival is emelni gyűjteményük fényét, s a művésznek ez a rangja mind a mai napig él.
Markó Károly életművének igazán nagyszabású bemutatására még soha nem került sor. Először 1899-ben a Nemzeti Szalon falai között találkozhatott a közönség Markó és fiainak 52 festményével s mintegy száz kisebb rajzával. 1951-ben a Fővárosi Képtár mutatott be egy kisebb emlékkiállítást Markó és követőinek a munkáiból, majd 1991-ben a Magyar Nemzeti Galéria rendezett átfogó kiállítást Markó Károly grafikáiból.
A Magyar Nemzeti Galéria mostani vállalkozása az első igazán komoly, a művész életművét sokoldalúan megvilágító kiállítás. A május 6-tól látható kiállításra a Markó-életmű 26 kiemelkedő darabja érkezik külföldi múzeumokból. A Barcelonából, Bécsből, Mexikóból, Koppenhágából, Prágából és Pozsonyból kölcsönzött Markó-művek nemcsak most először lesznek láthatóak Magyarországon, hanem nagy részük még az őrzési helyükön kívül sem volt soha kiállítva. Így például most először kerül bemutatásra Magyarországon Markó barátjának, a nagy dán szobrásznak, Bertel Thorvaldsennek a Markó-kollekciója, vagy a Markó által Mexikóba küldött nagy kompozíciók. Emellett a kiállítás rendezői külön egységet szentelnek a művész követőinek, és művész-gyermekeinek, azoknak a 19. század második felében élt magyar (és részben külföldi) művészeknek, akik a mester személyes tanítványai voltak, vagy pedig képeinek varázsa által váltak követőivé.
http://360gigapixel.net/gigapixel/nemzeti_galeria/marko/tajkep_tivoli/
