Szabadidő Magazin

Kulturális hírek, sport programok, tudományos eredmények, tudósítások aktuális eseményekről.

Fordítás

Naptár

november 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30

Jazz és Tánc az Operában „Megkomponált mozdulatok az Operaház színpadán”

2009.11.18. 00:13 SI

Jazz és Tánc az Operában

 

A Magyar Jazzművészek Társasága, a Magyar Nemzeti Balett

és a Magyar Állami Operaház

közös produkciója

 

„Megkomponált mozdulatok az Operaház színpadán”

2009. november 30-án, az AIDS világnapjának előestéjén ismét egyedülálló művészeti élmény ígéretével várjuk az Operaházba a jazz és a tánc szerelmeseit.

 

Dés László, Borbély Mihály, Balázs Elemér, Horváth Kornél, Kaltenecker Zsolt és Lantos Zoltán erre az alkalomra írt jazzművei szerepelnek majd a programban, amelyekre az Operaház fiatal balettművészei, Bajári Levente, Kerényi Miklós Dávid és Venekei Marianna álmodnak koreográfiákat.  

 

Az ősbemutatók között a rangos esemény szerves részeként a Társaság további művészei önálló jazzprodukciókkal örvendeztetik meg a közönséget.    

 

Dés László és Keveházi Gábor így nyilatkozott a rendhagyó előadásról:

 

 "Tánc nincsen zene nélkül, hiszen a tánc mozdulatba oltott zene. Jazz zene nincsen ritmus, lüktetés nélkül, és ez sok minden más tulajdonságán kívül is igazán alkalmassá teszi, hogy koreografált mozgás szülessen belőle. Ezzel a gondolattal láttam neki megkomponálni darabomat az Operaház és a Magyar Jazzművészek Társasága által közösen szervezett balettestre."  

 

Dés László

 

„A Magyar Nemzeti Balett együttese nagy várakozással tekint e Magyarországon egyedülálló kulturális vállalkozás elé. Bízom benne, hogy a Jazz és Tánc az Operában című rendezvény felejthetetlen élményt nyújt majd e két csodálatos művészeti ág rajongóinak.”

 

                                                                                   Keveházi Gábor

 

2009. november 30. (19:30)

I. rész

Balázs Elemér: Melody for Dance

Szakcsi Jr Trió: The Sound of Jazz by Szakcsi Jr

Berki Tamás: Gilgul

Fekete-Kovács Kornél: Antonio

Borbély Mihály: Képek

Lantos Zoltán: Nrit-ya

 

II. rész

Kaltenecker Zsolt: Aqua

Oláh Kálmán: „Always”

Babos Gyula: Égnek a gyertyák

Horváth Kornél: Déja vu

Dés László: 5. évszak

 

Rendező: Aczél András   Asszisztens: Pávics Judit

 

A Magyar Állami Operaház a megnyitása óta eltelt 125 esztendő leforgása alatt számtalan rangos eseménynek adott otthont. Zenei és kulturális életünk eme csodálatos szentélye mindig is szívesen fogadta be a több műfajt is felvonultató, kísérleti jellegű, ugyanakkor magas művészi értékeket hordozó produkciókat. A különböző művészeti ágak együttes megnyilvánulása jelentős kihívás az alkotók és előadók számára.

 

Ebbe a sorba méltán illeszkedett a tavalyi Jazz az Operában elnevezésű gálaest, melynek keretében világszerte ismert jazzmuzsikusaink és az Operaház zenekarának kiváló művészei közösen hoztak létre maradandót. A nagyzenekari szimfonikus hangzás és a szabad improvizáció nagyszerű ötvözete felejthetetlen élménnyel gazdagította a telt házas nézőéren ülő zenebarátokat. 

 

Úgy gondolom, annak az estének mindenképpen hagyományteremtő ereje volt. A nagy sikerre való tekintettel az AIDS világnapja alkalmából a Magyar Állami Operaház ez évben is csatlakozik a világ nagy operaházaiban tartott különleges zenei hangversenyek sorához. November 30-án, azaz a világnap előestéjén ezúttal a zene és a tánc komplexitása jelenik meg a patinás épület színpadán: a zenészek élően mutatják be szerzeményeiket, míg a fiatal balettművészek a koreográfusok által ezekre a kompozíciókra megálmodott kortárs balett-etűdöket adják elő.

 

A közös munka minden résztvevő számára öröm, miközben épít, erősít.

Ismerve a közreműködők talentumát, minden bizonnyal igazán emlékezetes, sokszínű előadás születik. Éppen ezért magam is nagy érdeklődéssel várom a rendhagyó koncertsorozat második állomását.

                                                                         Dr Hiller István

Oktatási és kulturális miniszter

 

Balázs Elemér

Melody for Dance

 Winand Gábor - ének

Hajdú Klára - ének

Balázs József - zongora

Barcza Horváth József - bőgő

Balázs Elemér - dob

koreográfus: Kerényi Miklós Dávid

balettművészek: Rotter Bianka, Banka Viktor, Koháry István, 

Medvecz József, Szirb György

 

A darab melódiája egy női és egy férfi hangra íródott. A két hang kontrasztja és a ritmika lüktetése, érdekes ötvözetet alkot a kortárs tánccal. A mű különlegessége még, hogy a fülbemászó téma előtti intróban mind a zongora, mind a táncosok szabadon improvizálnak, ami mindig egy izgalmas kísérlet.

 

 

Szakcsi Jr Trió:

THE SOUND OF JAZZ BY SZAKCSI JR

 Szakcsi Jr - zongora

 Lakatos Pecek Krisztián - bőgő

 Balázs Elemér - dob

 

A Szakcsi Jr Trió előadása egy kifinomultan elegáns színpadi remekmű. Hangszínezetük leleményes. Játékuk technikailag hibátlan, magabiztos és teljesen egységes. A színpadon árnyalt zenei virtuozitás jellemzi őket. Zenéjük kivételes improvizációs tehetséget tükröz. Kétségkívül kiemelkedően különleges zenészek triója e csapat.

 

Berki Tamás:
GILGUL

Berki Tamás  - ének

Babos Gyula - gitár

Balázs Elemér – dob

Barcza Horvát József – bőgő

Dés László - szaxofon

Ifj. Szakcsi Lakatos Béla - zongora

 

Berki Tamás a Gilgul című dalt (a szó a Kabbalában található fogalom, jelentésének lényege: átgördülés, újjászületés) eltávozott muzsikustársai emlékére írta.

Fekete-Kovács Kornél: Antonio

Fekete-Kovács Quintett

Fekete-Kovács Kornél - trombita

Bolla Gábor - szaxofon

Szakcsi Lakatos Róbert - zongora

Soós Márton – bőgő

Mohay András - dob

 

 Borbély Mihály

Képek

 Borbély Mihály - szaxofon

Barcza Horváth József - bőgő

Dés András, Horváth Kornél – ütőhangszerek

A Magyar Állami Operaház tagjaiból alakult fúvósötös:

Rácz János - fuvola, Szélpál Krisztina - oboa, Várnai Beáta - klarinét, Lakatos Péter - kürt, Hartenstein István - fagott

koreográfus: Bajári Levente

balettművészek: Pisla Artemisz, Banka Viktor

 Nagy öröm számomra, hogy „tánczenét” komponálhatok, hisz a zene ritmikai oldalát mindig is a tánc felől közelítettem meg. A zene történetének hajnalától napjainkig igen nagy szerepe volt (s vélhetően mindig is lesz) az embert mozgásba lendítő muzsikának, a lüktető ritmusoknak és a hozzájuk kapcsolódó átszellemült érzésnek. Különböző műfajokban (klasszikus és kortárs zene, jazz, nép- és világzene) tevékenykedve sokszor éreztem annak előnyét, hogy népzenészként magam is sokszor játszottam (s néha manapság is játszom) „tánc alá”. Tudom, milyen fontos, hogy a zene tempója, lüktetése, belső ritmikai játéka mind-mind a táncot szolgálja, sőt, anélkül is a mozgást fejezze ki, s hogy ugyanez a szempont milyen fontos volt egykoron a klasszikus zene és a jazz műfajában is. Darabom ezen gondolatok metszéspontjában született. Nem programzene, három tétele különböző zenei aspektusból közelít a muzsika és a mozgás kapcsolatához. Külön öröm, hogy Bajári Levente személyében olyan alkotótársra találtam, aki eddigi sikeres táncos és koreográfusi tevékenységével egyaránt bizonyította, hogy lehet még újat mondani ezekről a kérdésekről.

Lantos Zoltán

Nrit-ya


Lantos Zoltán - hegedű

Kaltenecker Zsolt - szintetizátor

Andrew J - laptop, lemezjátszó

koreográfus : Kerényi Miklós Dávid

balettmûvészek: Krupp Anna, Rotter Bianka, Koháry István, Medvecz József, Szirb György

 

Nrit-Ya, ősi, szanszkrit szó, jelentése: szakrális tánc. Minden mai, klasszikus indiai táncforma ebből a több ezer éves tánchagyományból fejlődött ki, mely a hindu kozmológiában a világfenntartó Shiva kozmikus táncára rímel vissza. Ennek megfelelően a darabon végig ívelő hosszú téma a tradicionális dél-indiai rágák egyik tipikus és bonyolult hangsorára, s annak dallam- és ritmus világára emlékeztet. Eredeti hangszerkörnyezetben talán még hagyományos indiai zeneként is megállná a helyét. Ezt a feszes, öntörvényű nyelvezetet reagálják le a fellépő táncművészek koreográfiájukban. 

Az önmagában is rendkívül “groove”-os, hagyományos dél-indiai ütőhangszer kíséret elektronikus drum’n bass-es közegbe helyeződik át, ami kiválóan együtt-lélegzik az indiai jellegű, klasszikus szerkezetű rága- dallammal.

A téma folytatása, elvontabb jazz-harmóniavilágával és ritmus-eltolásaival, már a nujazz határaira érkezik. Ebből fejlődik ki az ugyancsak indiai jellegű hegedűszóló,

ami effektezett elektromos-hegedűn szólal meg, majd a műfaj határait feszegető, “űr-hangszíneken” feltörő keyboard-szóló.

A DJ bonyolult hangmintákból előállított ritmus- és zajszövedéke emeli fel szárnyaira ezt a vibráló, energikus, olykor lebegő zenét, amiben az ősi hagyománytisztelet és a legújabb technológia szolgálja a “szakrális tánc” kultuszát.

 

Kaltenecker Zsolt

Aqua

 

Kaltenecker Zsolt - szintetizátorok

Andrew J - laptop, lemezjátszó

Lantos Zoltán - hegedű

koreográfus: Kerényi Miklós Dávid

balettmûvészek: Krupp Anna, Koháry István, Szirb György

 

A darab Kaltenecker Zsolt és Andrew J szerzeménye. Amint a cím is utal rá, egyfajta víz alatti világot idéz meg, ahol a hangok fojtottabbak, ahol minden lassúbb, de amely ugyanakkor állandó mozgásban van. A szokatlan hangszerelés (szintetizátorok, hangeffektusok, lemezjátszó, hegedű) meghatározó eleme a mű különleges hangulatának. A szólók (szintetizátor és hegedű) szinte a kompozíció részei, szerepük maximálisan a darab egészének van alárendelve.

Oláh Kálmán:
ALWAYS” (In memoriam Ablakos Lakatos Dezső)

Oláh Kálmán & Trio Midnight
Oláh Kálmán - zongora

Egri János - bőgő

Balázs Elemér - dob

 

A 2006-os, Washingtonban megrendezett, Thelonious Monk Nemzetközi Zeneszerzőverseny fődíját nyerte el.

 

Babos Gyula:
ÉGNEK A GYERTYÁK   

Babos Projekt Special

Babos Gyula - gitár

Szakcsi Lakatos Róbert - zongora

Veres Mónika - ének

Lakatos Pecek Krisztián - bőgő

Balogh László - dob

Horváth Kornél

Déja vu

 

Horváth Kornél - hang

koreográfus: Venekei Marianna

balettművész: Kozmér Alexandra

 Egy nagyon különleges hangszerre írt szóló darab.

A fém testű, eredeti nevén „hang”, a karibi és a gamelán hangzás által inspirált kifinomult, konkrét hangolású ütőhangszer. A szerző előadásában felhasználja a hangszer nyújtotta összes lehetőséget. Egyedi ütéstechnikájával szólaltat meg ritmus és dallam variációkat ebben, a női szóló táncra írt szuggesztív darabban. A mű egy hangulat, érzés – átmenet képzelet és valóság között.

 Dés László

5. évszak

 Horváth Kornél - ütőhangszerek

Dés András - ütőhangszerek

Balázs Elemér - dob

Barcza Horváth József - bőgő

Ifj. Szakcsi Lakatos Béla - zongora

Kaltenecker Zsolt - billentyűs hangszerek

Madai Zsolt, Tóth János - vibrafon

Zsoldos Béla , Zsoldos Dávid - marimba

Dés László - szoprán szaxofon

koreográfus: Venekei Marianna

balettmûvészek: Gikovszki Sznezsana, Krupp Anna, Pisla Artemisz, Rotter Bianka, Banka Viktor, Fodor Dániel, Medvecz József, Szirb György

A darab szerkezetileg két nagy zenei egységre épül. Az egyik egy 7/8-s metrumú, fokozatosan építkező, ritmikusan lüktető repetitív zenei világ, ahol a hangzást két marimba, és két vibrafon határozza meg, míg a másikat a barokk zene világából kölcsönzött harmóniasor. Ez a motívum két metrumban is megszólalásra kerül: 3/4-ben, illetve 6/8-ban, más-más tempóban és hangszerelésben.

A darab meghatározott szerkezetű, hiszen balett zenének készült, de mindkét zenei egységben szerepelnek improvizációk.  A darab tizenegy tagú együttesre íródott.

 Bajári Levente

 Koreográfiámban a klasszikus balett lépéseit bontom meg, azzal a céllal, hogy a jazz zene segítségével közelebb hozzam ezt a művészeti ágat a mai kor emberéhez.

Középpontban a fizikalitás áll. A táncosi test adottságainak kihasználásával olyan impresszív látványvilágot próbálok teremteni a színpadon, amely a térkompozíciókkal és fényjátékkal kiegészítve a közönséget befogadóbbá teszi a mondandóm megértésére.

A mű témája a szeparáltan mozgó női és férfi test, valamint az ő találkozásuk a jazz zenével. A darabban kiéleződik a nemek fizikai esszenciája, a nő törékenysége, hajlékonysága, s formálhatósága,

a férfi ereje és stabilitása.

 Kerényi Miklós Dávid

 

E rövid zenei részletek nem igazán alkalmasak arra, hogy hosszabb, cselekményes darabokat alkossak, ugyanakkor fontosnak tartom, hogy koreográfiáim mindenképp kifejezzenek egy jól meghatározható életérzést, vagy apróbb történéseket. A jazz hallgatása közben folyamatosan megjelennek előttem ezek a képek. Most először nyílt lehetőségem arra, hogy inspirációimat színpadi művekké formáljam. Ma este mi táncosok elsősorban jól szeretnénk magunkat érezni a színpadon, s a jazz zene ebben tökéletesen társ számunkra, ugyanis kiválóan kifejezi a művészi szabadság örömét.

forrás:
http://www.opera.hu/index

komment

süti beállítások módosítása