2008. október 29-én mutatták be a Munkaszolgálat a Don–kanyarban című könyvet a Hadtörténeti Múzeum és Levéltár dísztermében.
A Don-kanyarban elhunyt munkaszolgálatosoknak állít emléket Rákos Imre és Verő Gábor könyve: Mondjátok el mi történt! Munkaszolgálat a Don-kanyarban címmel.
Dokumentumok, tanulmányok, elbeszélések, emlékezések láttak napvilágot, az Ex Libris kiadó gondozásában. A könyv bemutatóján részt vettek az írók, a kiadó, az Oroszországi Föderáció nemzetközi elnöke és Katona Ferenc, az Egyesült Államok Holocaust Emlékmúzeumának képviselője.
A kiadó nevében Drucker Tibor ügyvezető igazgató megköszönte a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény, a Munkaszolgálatosok Országos Egyesülete, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, a Magyar Zsidó Örökség Közalapítvány, a Nácizmus üldözötteinek Országos Egyesülete támogatását, dr. Szita Szabolcs lektor és a tipográfus Balla Endre munkáját, aki a könyv megjelenését már nem érhette meg. A könyvben szereplő illusztrációk Jankai Tibor rajzai.
„Ez a kötet 1942 márciusától 1943 január végéig terjedő 10-11 hónap történetét tárgyalja, a munkaszolgálatnak a Don-kanyarban, a 2. magyar hadseregbeli működéséről, tragikus sorsáról kíván áttekintést adni. Dokumentumokat törvényeket, kormányrendeleteket, katonai döntéseket, intézkedéseket, népbírósági iratokat, elhalálozási jegyzékeket,egykori munkaszolgálatosok emlékezéseit, irodalmi szemelvényeket tartalmaz. A munkaszolgálatnak, mint katonai szervezetnek sajátosságait vesszük számba. Tesszük ezt azért, hogy képet adjunk a korszak katonapolitikájáról, annak kalandor, diszkriminatív jellegéről, a rezsim felelőségéről. Kortörténeti jelentősége van annak, hogy a nemzet testéből való kiszorítás általános és bűnös politikája hogyan érvényesült a hadseregben, a rendszernek ebben a kiemelkedően reprezentatív intézményében”, - írják a szerzők.
Azokra a honfitársainkra emlékeztet a könyv, akiket a magyar állam kifosztott, megbélyegzett és megalázott, majd készségesen együttműködve és egyetértve egy őrült eszmével, kitaszított hazájából, így ők áldozatokká váltak. A dokumentum emlékkönyv a II világháborúban, a keleti hadműveletek során elesett magyar katonákról és munkaszolgálatosokról, harcterekről, temetőkről. Az írók elismerik azokat, akik emberek maradtak az embertelenségben, emberségből, tisztességből példát adtak. Embermentő katonák és parancsnokok, akikről a túlélők emlékezéseinek leírásából tudhatunk és akiket a Yad Vashem Emlékközpont Igaz emberként tart nyilván. A Yad Vashem kitüntetettek, akik vállalták a nem veszélytelen ellenállást, embermentést. Példájuk a becsület és tisztesség méltó megnyilvánulása, és mindenkor követendő magatartás az üldözöttekkel és elesettekkel szembeni viselkedésnek.
A könyv üzenete a mának: mindenkinek a maga területén mindent meg kell tennie, hogy a XX. század szégyene a holocaust, a zsidó népirtás többé soha ne történhessen meg. Az ő tragédiájuk a magyarság tragédiája volt. A múlt kötelez bennünket arra, hogy megemlékezzünk az áldozatokról, akiket fegyvertelenül küldtek az embertelenségbe a harcmezőre. Mindannyian tehetünk és kötelességünk is tenni egyenként és együttesen azért, hogy a magyar nemzet szégyenteljes katasztrófája, amelyre ez a könyv is emlékeztet, megismételhetetlen fejezete maradjon múltunknak és az emberiség történetének egyaránt.
Simon Ernst Éva
