Városi méhészetet hoz létre egy német alkotópáros idén nyáron Budapesten. A társadalmi és művészeti kísérlethez bárki csatlakozhat, akit érdekel a mézkészítés, a projekt végén pedig múzeumot hoznak létre a méheknek. Az érdeklődőket június 5-én, szerdán 19 órától a Lumen Zöldség és Közösségi Szolgáltatóban várják beszélgetésre és városi méz-kóstolásra.
Különleges vállalkozásra készül a frankfurti székhelyű finger csoport két tagja idén nyáron Budapest közepén. Florian Haas és Andreas Wolf nyilvános, bárki által megközelíthető városi térben alakít ki urbánus méhészetet, amit egy úgynevezett vegyes méhészcsoport gondoz majd. A munkához a helyi szakértők mellett bárki csatlakozhat. A cél, hogy a csoport tagjai őszig elsajátítsák a méhészkedés alapjait, illetve a képzés közben a különböző érdeklődésű, hátterű és élethelyzetű résztvevők között párbeszéd és együttműködés induljon el. A német művészek irányításával augusztus végén a városi méhészek egy szokatlan kulturális intézményt is létrehoznak. A kaptárak tetején nyílik meg az Új Múzeum Méheknek, amelynek makettszerű tereibe a méhek berepülhetnek, a látogatók pedig kívülről nézhetik meg a rendhagyó kiállítást. A finger csoport idén Frankfurtban nyitotta meg az első ilyen múzeumot, amelynek budapesti fiókját a nyári közös munka során alakítják ki. A rendhagyó intézmény négy „teremmel“ és tematikus kiállításokkal fogadja majd a látogatókat - embereket és méheket egyaránt.
A finger csoport tagjai június 5-én, szerdán 19 órától a Klauzál tér 14. szám alatti Lumen Zöldség és Közösségi Szolgáltatóba várják az érdeklődőket egy beszélgetésre. A művészek bemutatják eddigi munkájukat és budapesti terveiket, valamint mézkóstolót tartanak, ahol többek között az általuk készített városi mézből is ízelítőt adnak. Az ingyenes előadás angol nyelvű, magyar tolmácsolással.
Külföldön az ezredforduló környékén olyan nagyvárosokban jelentek meg háztetőkön a kaptárok, mint New York, Párizs, Toronto vagy London. Berlinben a Hotel Intercontinental, Bécsben pedig az Operaház tetején működik városi méhészet. Az urbánus környezet miatt az így termelt mézet betonmézként is szokás emlegetni. Magyarországon a méhészkedés jelentős múltra tekint vissza, hiszen a XVII. századtól dokumentálták hazai méhészetek létezését, az 1800-as évek közepén pedig megalakultak az első méhészcéhek. Ma Magyarország az egyik legjelentősebb mézexportőr az Európai Unióban, ugyanakkor a városi méhészkedésnek egyelőre nincsenek hagyományai. A rendhagyó városi méhészképzés támogatja is a résztvevőket, hiszen ez a gazdálkodási forma a későbbiekben akár megélhetési lehetőséget nyújthat nekik. A vegyes méhészcsoport elindításával a művészek a társadalom különböző csoportjainak egymástól való elszigetelődésére reagálnak, és az együttműködés fontosságát hangsúlyozzák.
Részletek és jelentkezés az induló vegyes méhészcsoportba június 20-ig:
