Párbeszéd fekete-fehérben

Lengyel és magyar grafika 1918-1939

A Varsói Nemzeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria grafikai gyűjteményének közös kiállítása

A kiállítás kiemelkedő lengyel (Wladyslaw Skoczyla, Edmund Bartolomiejczik, Stanislaw Ostoja-Chrostowski, Tadeusz Cieslewski, Stefan Mrozewski) és magyar grafikusok (Uitz Béla, Moholy-Nagy László, Bortnyik Sándor, Derkovits Gyula, Szőnyi István, Aba-Novák Vilmos, Molnár-C. Pál) mintegy 200 műalkotásán keresztül ad áttekintést a húszas, harmincas években párhuzamosan érvényesülő különböző tendenciákról, melyek a 20. század történelmi megrázkódtatásokban gazdag időszakáról tanúskodnak. A látogatók találkozhatnak a sokszorosított grafika legkülönbözőbb technikáival – a fa- és linóleummetszettel, rézkarccal, litográfiával. A kiállítás elsősorban azoknak szól, akik érzékenyek a grafika intim, részletszépségekben és árnyalatokban gazdag műfajára, de joggal számíthat azokra is, akiket érdekel a lengyel táj, a lengyel irodalom és történelem.

Az aktualitásokra más művészeti ágaknál gyakran közvetlenebbül reagáló, a festészet, a könyvművészet és a populáris műfajok irányába egyaránt nyitott grafikának fontos szerep jutott ebben az időszakban. Kiállítása nem a művészeti irányzatok bemutatásán alapul, és nem törekszik a tárgyalt időszak teljes körű feldolgozására. A munkákat témák, művészeti problémák szerint csoportosítva inkább azt érzékelteti, hogy mit ragadott ki a sokszorosított grafika a kor által felvetett kérdésekből, és hogyan válaszolta meg őket. Az egyes témákon belül nyomon követhetők a korszak különböző irányzatai, az expresszionizmus, a konstruktivizmus, a neoklasszicizmus, a verizmus, az art deco és a szürrealizmus, illetve ezek egyéni variációi és keveredései is.

A kiállítás megtekinthető:

Magyar Nemzeti Galéria

C épület, III. emelet, grafikai teremsor

2009. március 13 – június 28.

PÁRBESZÉD FEKETE-FEHÉRBEN. LENGYEL ÉS MAGYAR GRAFIKA 1918–1939

A Varsói Nemzeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria Grafikai Gyűjteményének közös kiállítása

A Magyar Nemzeti Galéria új időszaki kiállítása kiemelkedő lengyel és magyar grafikusok mintegy 200 műalkotásán keresztül ad áttekintést az 1920-as, 1930-as években párhuzamosan érvényesülő különböző művészeti tendenciákról. Az MNG Szabadegyetem programjai a korszak lengyel és magyar kultúrájának további közös pontjait világítják meg.

Az előadások keddenként 5 órakor kezdődnek. Előtte 4 órakor az érdeklődők tárlatvezetéssel tekinthetik meg a kiállítást.

Március 31. Gombrowicz, Schulz és a lengyel katasztrofizmus. Dr. Pálfalvi Lajos irodalomtörténész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Lengyel Tanszékének vezetője.

A lengyel irodalomban az avantgárd a húszas években betöltötte funkcióját, és a harmincas években a társadalmi utópiáktól idegenkedő katasztrofizmus váltotta fel. Witold Gombrowicz a lengyel romantikus hagyománnyal folytatott vitájában eljutott a kultúra teljes átértékeléséig, Bruno Schulz pedig a mitológiai próza új változatát teremtette meg, amely a zsidó ezoterikus hagyományra épül.  

Április 7. FilmGaléria: Lengyel és magyar kísérleti és avantgárd filmek vetítése.

Mialatt a 20. század húszas éveiben Olaszországban, Franciaországban és Németországban létrejöttek az első avantgárd filmek, Lengyelországban az avantgárd filmművészet csupán képletesen létezett, publikációk témájaként szerepelt. Voltak azonban művészek, akik a filmkamerában a művészi kifejezésmód új eszközét fedezték fel. Jan  Brzękowski, Tytus Czyżewski, Tadeusz Peiper, Anatol Stern, Leon Trystan voltak azok, akik megalapozták a harmincas évek első lengyel kísérleti filmjeinek létrejöttét. Jalu Kurek, Janusz Maria Brzeski és elsősorban Franciszek és Stefan Themerson nevét kell még itt megemlíteni.

Április 21. Lengyelország építészete a két világháború között.

Ritoók Pál művészettörténész, Magyar Építészeti Múzeum

Az első világháború után létrejött független Lengyelország építészetét más művészeti ágakhoz hasonlóan a modern európai áramlatokhoz való csatlakozás kísérlete és a nemzeti hagyományok felé fordulás kettőssége jellemezte. A két eltérő megközelítés között több köztes irányzat is jelentkezett. Az előadás bemutat néhány korabeli magyar párhuzamot is.

Május 5. Lengyelország újra Európa térképén: Függetlenség, államiság, nemzetiség kérdése a két világháború között (1918–1939). Lagzi Gábor történész, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi karának oktatója.

A lengyel állam 1918-ban, több évtizedes felosztás után, újra függetlenné vált. A rövidre, két évtizedre szabott nemzetállami lét számos sikert és kudarcot hozott az országban lakó lengyelek és nem-lengyelek számára. Sikernek mondható a kulturális és gazdasági fellendülés, viszont számos politikai és társadalmi kérdést (jogi berendezkedés, nemzetiségi kérdés, szomszédokkal való viszony) nem sikerült megnyugtatóan rendezni. 1939-ben, miután Lengyelország a német és a szovjet támadás következtében összeomlott, végérvényesen eltűnt az addigi világ...

Május 19. FilmGaléria: Lengyel nagyjátékfilm

A bűn története (Dzieje grzechu), 124 perc, 1975

rendező: Walerian Borowczyk

Stefan Żeromski azonos című regénye alapján

Május 26. Tischler János történész, 1956-os Intézet

Szomszédok határok nélkül

Magyarok és lengyelek a két világháború között

A kiállításhoz kapcsolódóan két alkalommal családi programokkal várjuk az érdeklődőket.

Április 26., vasárnap és május 24., vasárnap 11 órától 14 óráig

Sokszorosíts, és próbálj ki minél több technikát!

Tárlatvezetés: 11 órakor

Kórusmuzsika: 12 órakor

Helyszín: Kupolatér