Nigel Kennedy, a virtuóz hegedű- és brácsaművész december 14-én Vivaldi The New Four Season lemezbemutató turnéjának keretében a Papp László Budapest Sportarénában lép fel.
A brit művész már nem először jár hazánkban, egyedi stílusával, formabontó zenei felfogásával számos rajongót szerzett már magának. Egy korábbi látogatása során megjegyezte, hogy mennyire tehetségesek a magyar hegedűsök. Az elismerést mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy három fiatal vele együtt zenélhet az Arénában. Kiss Zoltán, Sándor Zoltán és Váradi Gyula Magyarország első komolyzenei tehetségkutató műsorában; a Virtuózokban mutatkozott be először a nagyközönségnek, hamarosan pedig a hegedű fenegyerekével állnak egy színpadon.
Kennedy vagányságával, rockzenészeket megszégyenítő életstílusával gyakran megbotránkoztatja a klasszikus zenei világot, de ő ezt egyáltalán nem bánja. Kifejezett célja, hogy a klasszikus és modern „komolyzenét” mind szélesebb körben megismertesse és megszerettesse. A lemezeladások azt mutatják, hogy küldetésével jó úton jár, ugyanis a Guinness Rekordok Könyvében is szerepel, mint a legtöbb eladott klasszikus lemez előadója. 1989-es Vivaldi: A négy évszak című felvételével érte el ezt a sikert, amely több, mint kétmillió példányban kelt el és két évig vezette a brit klasszikus slágerlistákat.
Nagy-Britanniában 2001-ben az év művészének választották, de emellett számos más rangos díjat és címet is elnyert eddigi több, mint 25 éves pályafutása során. Yehudi Menuhin kedvenc növendéke volt, muzsikált már a brit királyi családnak nyilvános és zártkörű eseményeken. Ő büszkélkedhet Bach, Beethoven, Berg, Brahms, Bruch, Medelssohn, Sibelius, Csajkovszkij és Walton műveinek legnépszerűbb felvételeivel. Direkt a számára kialakított öthúros hegedűn és egy, a híres hegedűkészítő, a cremonai Carlo Bergonzi 1732-ben készült hangszerén játszik.
A világhírű hegedű virtuóz az 1989-es rekordja után most egy teljesen új és izgalmas felfogásban mutatja be Vivaldi: A négy évszak című remekművét.
„Kitüntetett helyzetben vagyok, ugyanis már sokféle közönség előtt, legalább ezerszer előadhattam A négy évszakot, így ebben az előadásban mindent meg tudok mutatni, amit számomra jelent ez a nagyszerű darab. Imádom és remélem, hogy ez az új megközelítés, de annál teljesebb élményt fog nyújtani.”- mondta Nigel Kennedy
Jegyek kaphatók a www.concertbudapest.com oldalon és az Interticket hálózatában.
http://www.budapestarena.hu/program/nigel-kennedy
Nigel Kennedy (Brighton, 1956. december 28. –) brit hegedű-, illetve brácsaművész, akit a világ egyik vezető hegedűvirtuózaként tartanak számon. Egyedülálló tehetsége friss energiát hozott a klasszikus és kortárs zeneirodalomba.
Kennedyt egyesek a klasszikus zene fenegyerekének is tartják, kissé rámenős természete, illetve az esetenkénti szándékos faragatlansága miatt. Ugyan vannak emberek, akik nem kedvelik (1991-ben John Drummond egy újságcikkben meg is támadta),[2] de számos nagy művész körében megbecsülésnek örvend, ilyen Lynn Harrell csellista. Valószínűleg köszönhető ez annak, hogy Nigel Kennedy „ars poeticájának” érzi a komolyzene népszerűsítését, különösen a fiatalok körében.
Az esetenként csak egyszerűen Kennedy néven ismert előadó a Guinness Rekordok Könyvében is szerepel, mint a legtöbb eladott klasszikus lemez előadója; az 1989-es Vivaldi: A négy évszak című felvételével érte ezt el ezt a rekordot.
Önmagát ekképpen szokta definiálni: „Mondhatják, ha akarják, hogy én egy komolyzenét játszó hegedűs vagyok, de én mindig egy olyan muzsikusként látom magam, aki a zenének nem csak egy részét játssza.”
Hat évesen kezdett el hegedülni; már igen fiatalon, hétéves korától kezdve Yehudi Menuhin támogatta; helyet biztosított számára világhírű iskolájában – és mint Menuhin halála után kiderült – ingyen és bérmentve. Ezután 16 évesen a rangos New York-i Julliard Schoolban Dorothy Delay növendéke lett. Eközben Stéphane Grappelli a dzsesszimprovizáció rejtelmeibe is bevezette.
1977-ben volt debütáló koncertje a Royal Festival Hallban, a Riccardo Muti vezényelte Londoni Filharmonikusokkal a Mendelssohn: Hegedűversenyt játszotta. 1980-ban mutatkozott be a Berlini Filharmonikusokkal, illetve 1987-ben a New York-iakkal.
Egy súlyos nyakszirti sebészeti beavatkozást követően 1992-ben Kennedy ideiglenesen búcsút mondott a koncertezésnek. Ez alatt az öt év alatt számos saját szerzeménye született, amelyeket a kelta népzene, a rock- és dzsessz-zene elemeinek ötvözésén alapszik.
1997-es visszatérése után a kritikusok csak szuperlatívuszokban írtak róla. „Egész életemben egyetlen brit hegedűstől sem hallottam még ilyen merész és mámorító előadást. Kennedy játéka egy magasabb rendű érettségről tanúskodik. A világ egyetlen hegedűművésze sem lenne képes ilyen gördülékeny átmenetre különböző stílusok között!”[3]
1999-ben egy emlékezetes telt házas fellépése volt Belgrádban Bachhal és Bartókkal a műsoron: a koszovói háború után ő volt az első nyugati művész, aki a térségben koncertezett.
2000-ben, november 27-én a The Who együttes adott egy koncertet a the Royal Albert Hallban, melynek a különlegességet a sok sztár vendégszereplő adta: Bryan Adams, Noel Gallagher, Kelly Jones, Eddie Vedder, Paul Weller mellett fellépett Kennedy is. Ő a DVD 10. számában szerepelt egy hegedűszólóval. A szám címe: Baba O'Riley).
2001-ben az év művészének választották Nagy-Britanniában. 2002 szeptemberétől a Lengyel Kamarazenekar művészeti vezetője.
Gyakran használ előadásaiban improvizatív elemeket: például ilyen a Jimi Hendrix ihlette kadenciája a Beethoven: Hegedűversenyhez.
Jelenlegi lakhelyei: Malvern, Worcestershire, illetve Krakkó. Emellett Aston Villa- és Cracovia-rajongó.
Nigel Kennedy (Brighton, 1956. december 28. –) brit hegedű-, illetve brácsaművész, akit a világ egyik vezető hegedűvirtuózaként tartanak számon. Egyedülálló tehetsége friss energiát hozott a klasszikus és kortárs zeneirodalomba.
Kennedyt egyesek a klasszikus zene fenegyerekének is tartják, kissé rámenős természete, illetve az esetenkénti szándékos faragatlansága miatt. Ugyan vannak emberek, akik nem kedvelik (1991-ben John Drummond egy újságcikkben meg is támadta),[2] de számos nagy művész körében megbecsülésnek örvend, ilyen Lynn Harrell csellista. Valószínűleg köszönhető ez annak, hogy Nigel Kennedy „ars poeticájának” érzi a komolyzene népszerűsítését, különösen a fiatalok körében.
Az esetenként csak egyszerűen Kennedy néven ismert előadó a Guinness Rekordok Könyvében is szerepel, mint a legtöbb eladott klasszikus lemez előadója; az 1989-es Vivaldi: A négy évszak című felvételével érte ezt el ezt a rekordot.
Önmagát ekképpen szokta definiálni: „Mondhatják, ha akarják, hogy én egy komolyzenét játszó hegedűs vagyok, de én mindig egy olyan muzsikusként látom magam, aki a zenének nem csak egy részét játssza.”
Élete
Kennedy szülei maguk is zenészek voltak: apja hivatásos csellista, anyja zongoratanárnő.Hat évesen kezdett el hegedülni; már igen fiatalon, hétéves korától kezdve Yehudi Menuhin támogatta; helyet biztosított számára világhírű iskolájában – és mint Menuhin halála után kiderült – ingyen és bérmentve. Ezután 16 évesen a rangos New York-i Julliard Schoolban Dorothy Delay növendéke lett. Eközben Stéphane Grappelli a dzsesszimprovizáció rejtelmeibe is bevezette.
Karrierje
Kennedy hegedűsként mára már bejárta mind az öt kontinenst, a legtöbb vezető zenekarral fel is lépett, és a legtöbb fontos hegedűversenyből felvételt is készített.1977-ben volt debütáló koncertje a Royal Festival Hallban, a Riccardo Muti vezényelte Londoni Filharmonikusokkal a Mendelssohn: Hegedűversenyt játszotta. 1980-ban mutatkozott be a Berlini Filharmonikusokkal, illetve 1987-ben a New York-iakkal.
Egy súlyos nyakszirti sebészeti beavatkozást követően 1992-ben Kennedy ideiglenesen búcsút mondott a koncertezésnek. Ez alatt az öt év alatt számos saját szerzeménye született, amelyeket a kelta népzene, a rock- és dzsessz-zene elemeinek ötvözésén alapszik.
1997-es visszatérése után a kritikusok csak szuperlatívuszokban írtak róla. „Egész életemben egyetlen brit hegedűstől sem hallottam még ilyen merész és mámorító előadást. Kennedy játéka egy magasabb rendű érettségről tanúskodik. A világ egyetlen hegedűművésze sem lenne képes ilyen gördülékeny átmenetre különböző stílusok között!”[3]
1999-ben egy emlékezetes telt házas fellépése volt Belgrádban Bachhal és Bartókkal a műsoron: a koszovói háború után ő volt az első nyugati művész, aki a térségben koncertezett.
2000-ben, november 27-én a The Who együttes adott egy koncertet a the Royal Albert Hallban, melynek a különlegességet a sok sztár vendégszereplő adta: Bryan Adams, Noel Gallagher, Kelly Jones, Eddie Vedder, Paul Weller mellett fellépett Kennedy is. Ő a DVD 10. számában szerepelt egy hegedűszólóval. A szám címe: Baba O'Riley).
2001-ben az év művészének választották Nagy-Britanniában. 2002 szeptemberétől a Lengyel Kamarazenekar művészeti vezetője.
Gyakran használ előadásaiban improvizatív elemeket: például ilyen a Jimi Hendrix ihlette kadenciája a Beethoven: Hegedűversenyhez.
Jelenlegi lakhelyei: Malvern, Worcestershire, illetve Krakkó. Emellett Aston Villa- és Cracovia-rajongó.
Hegedűi
Ilyen hangszereken játszott, vagy birtokolta őket:- Guarneri del Gesu, 'La Fonte' c.1735;
- Stradivari;
- Scott Cao;
- Johannes Finkel vonó
Diszkográfia
Kennedy sokszor készít koncertfelvételt egész darabokról vagy műrészletekről, hogy megőrizze a hangversenyek azon tulajdonságát, hogy a zene a pillanaté.- 1984: Nigel Kennedy Plays Jazz (Peter Pettinger)
- 1984: Salut d'Amour & other Elgar Favourites (Peter Pettinger/Steven Isserlis)
- 1984: Elgar: Hegedűverseny, h-moll, Op. 61 (Vernon Handley – London Philharmonic Orchestra) – a kiadvány 300 000 eladott példánnyal aranylemez lett, elnyerte „Az év felvétele” címet a Gramophone magazinnál, valamint „A legjobb klasszikus album” lett a BPI Awards szerint.
- 1986: Csajkovszkij: Hegedűverseny, D-dúr, Op. 35 / Chausson – Poème hegedűre és zenekarra (Okko Kamu – London Philharmonic Orchestra)
- 1986: Bartók: Szólószonáta / Duke Ellington: Mainly Black (Alec Dankworth)
- 1987: Walton: Brácsaverseny / Walton: Hegedűverseny (André Previn – Royal Philharmonic Orchestra)
- 1987: Let Loose (Nick Robbins/Dave Heath/Dominic Miller)
- 1988: Bruch: 1. hegedűverseny, g-moll, Op. 26 / Schubert: A-dúr rondó hegedűre és vonósokra / Mendelssohn: Hegedűverseny, e-moll, Op. 64 (English Chamber Orchestra)
- 1988: Sibelius: Hegedűverseny / Sibewlius: 5. szimfónia (Sir Simon Rattle – City of Birmingham Symphony Orchestra)
- 1989: Antonio Vivaldi: A négy évszak (English Chamber Orchestra) – több mint kétmillió példányt kelt el – ezzel Nigel Kennedy bekerült a Guinnes Rekordok könyvébe
- 1991: Brahms: Hegedűverseny, D-dúr, Op. 77 (Klaus Tennstedt – The London Philharmonic)
- 1992: Just Listen: Sibelius Hegedűverseny (Sir Simon Rattle – City of Birmingham Symphony Orchestra) / Csajkovszkij hegedűverseny (Okko Kamu – London Philharmonic Orchestra)
- 1992: Beethoven: Hegedűverseny / Johann Sebastian Bach: Preludio a 3. partitából / Allegro Assai a 3. szólószonátából (Klaus Tennstedt – Sinfonie-Orchester des NDR)
- 1993: Csajkovszkij: Hegedűverseny (Okko Kamu – London Philharmonic Orchestra) / Csajkovszkij: Variációk egy rokokó témára, Op.33 (Yan Pascal Tortelier – Northern Symphony Orchestra)
- 1996: Kafka
- 1997: Elgar Hegedűverseny / Ralph Vaughan Williams: A pacsirta röpte (Sir Simon Rattle – City of Birmingham Symphony Orchestra)
- 1998: Kreisler
- 1999: The Kennedy Experience – Inspired by the music of Jimi Hendrix
- 1999: Classic Kennedy (English Chamber Orchestra)
- 2000: Hegedű-cselló duók (Lynn Harrell-lel, Johann Sebastian Bach, Maurice Ravel és Kodály Zoltán művei)
- 2000: Riders On The Storm – The Doors Concerto (Prague Symphony Orchestra)
- 2000: Kennedy plays Bach (Berlini Filharmonikus Zenekar)
- 2000: The Who @ Special Guests Live at the Royal Albert Hall, 10. szám: Baba O'Riley
- 2002: Greatest Hits
- 2003: East Meets East (Kroke Band)
- 2003: Vivaldi (Berliner Philharmoniker)
- 2004: Vivaldi II (Berliner Philharmoniker)
- 2005: Inner thoughts
- 2006: Kennedy, Live at La Citadelle
- 2006: Bluenote Sessions
- https://hu.wikipedia.org/wiki/Nigel_Kennedy