Szabadidő Magazin

Kulturális hírek, sport programok, tudományos eredmények, tudósítások aktuális eseményekről.

Fordítás

Naptár

november 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

Borsos József festő és fotográfus kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában

2009.06.24. 10:16 SI

Borsos József (1821-1883) festő és fotográfus

2009. június 19 - október 25.

C épület, földszint

Borsos József a 19. század közepének egyik legtehetségesebb magyar alkotója, de egyben az egyik legrejtélyesebb is. Olyan művei, mint a Lányok bál után vagy a Nemzetőr 19. századi művészetünk legnépszerűbb, sokat reprodukált darabjai közé tartoznak, életéről mégis keveset tudunk. Pályafutása regénybe illő - sikeres festőből előbb keresett fényképész, majd végül vendéglős lett -, de életének részleteiről, döntéseinek hátteréről nagyon kevés adat áll rendelkezésünkre, és művei közül is igen sok elveszett. Borsos József az 1840-es évektől kezdve Bécsben dolgozott, és komoly sikereket ért el mind portré-, mind életképfestőként. Mecénásai között találkozunk például Esterházy Pál herceggel, a kor egyik leggazdagabb mágnásával, az Andrássy és Keglevich családdal, de vásárolt tőle maga Ferenc József császár is. Stílusa a korban divatos biedermeier különösen látványos, pompás - gyakran a 18. századi rokokót idéző - változataként jellemezhető: képein a ruhák, bútorok anyagai ragyognak, szinte tapinthatók; kompozíciói változatosak, nagy műgonddal dolgozott ki minden részletet. Kiállításunkban Borsos remekművei mellett bemutatunk néhány jellemző példát a kortárs osztrák és magyar festők munkáiból is, ezáltal lehetőség nyílik az összevetésre: így láthatóvá válik, hogy milyen szoros kapcsolat fűzte Borsost a kor nemzetközileg is elismert mestereihez.
Bécsből hazatérve, az 1860-as évek elején Borsos új vállalkozásba fogott: az akkor még újdonságnak számító fényképezés területén próbált érvényesülni, hasonlóan több pályatársához, például Barabás Miklóshoz. Borsos majdnem 44.000 felvételt készített; a ma ismert 3000-ből választottuk ki a kiállításban is látható 200 képet. Keresett fényképészként Borsos rengeteg portréfelvételt készített; műtermében megfordultak a kor kiemelkedő személyiségei, köztük Liszt Ferenc, politikusok, művészek és a legdivatosabb hölgyek is. Fényképészi működésének fénykora a kiegyezés körüli időkre tehető, ezért szerepel hangsúlyosan kiállításunkon az 1867-es országgyűlési album, melyben 360 képviselő arcképe látható. A Nemzeti Színház személyzete pedig a leköszönő intendáns számára készíttetett pompás kivitelű albumot, amelyben a teljes személyzet felvonul, köztük Erkel Ferenc hűséges kutyájával. Borsos fényképeinek kiállítását a korabeli fényképészeti eszközök bemutatója teszi még szemléletesebbé.
A kiállítás tematikai egységei egyes problémák köré rendeződnek. Hogyan ábrázolta maga Borsos a művészek életét? Kiket és hogyan festett meg Borsos, a jónevű arcképfestő? Rekonstruálhatók-e műveiből politikai nézetei, vagy az, hogy hogyan viszonyult kora kultúrájának egyes jelenségeihez? Mely kiemelkedő kortárs személyiségekkel állt kapcsolatban? Fényképész-műtermének milyen szerepe volt a pesti nyilvánosságban? És a részletkérdések: ki volt a Nemzetőr? Miről pletykálnak a bál után a lányok? Melyik ifjú arisztokratát festette meg Borsos libanoni emírként? A kérdésfelvetésekben és a művek közt így kirajzolódó összefüggésekben rejlik egyfajta szubjektivitás, amelyet a kurátorok vállalnak, és egyben biztatják a látogatókat, hogy ne csak egyenes vonalban haladjanak, ne csak az általuk kiemelt összefüggéseket vegyék észre, hanem maguk is próbáljanak új kapcsolatot keresni a kiállított tárgyak között. A Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében található Borsos-művek mellett magyarországi köz- és magángyűjteményekből, de külföldről (Ausztriából, Horvátországból, Olaszországból, Szlovákiából) is kölcsönzünk festményeket. Ezeknek egy része hosszú ideig ismeretlen helyen lappangott, esetleg csak reprodukcióról vagy leírásból volt ismert. A sokszor valódi nyomozási izgalmakat rejtő művészettörténeti kutatómunka módszereinek és nehézségeinek érzékeltetésére bemutatunk majd olyan műveket is - régi kiállítási katalógusok, fotók segítségével -, amelyek ma már nem lelhetők fel.
A kiállításhoz gazdagon illusztrált katalógus készül, mely a művész festői és fényképészi működéséről szóló tanulmányok mellett tartalmazza ma ismert festményeinek és grafikáinak jegyzékét is. A kiállítás kurátora: Békefi Eszter, Farkas Zsuzsa és Veszprémi Nóra.

 

Tárlatvezetés a kiállításon:

2009. július 25. szombat, 14.00, Szondi Katalin tárlatvezető előadása.

A tárletvezetés helyszíne: C épület, földszint. A vezetéseken a kiállításra váltott belépőjeggyel a részvétel ingyenes.