Szabadidő Magazin

Kulturális hírek, sport programok, tudományos eredmények, tudósítások aktuális eseményekről.

Fordítás

Naptár

november 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

A Kossuth Könyvkiadó újdonságai a 80. Ünnepi Könyvhétre

2009.06.04. 21:15 SI

2009. június 4-8. között kerül megrendezésre a 80. Ünnepi Könyvhét. 

Összeállításunkban a Kossuth Könyvkiadó új könyveiből válogattunk, amelyeket Kocsis András Sándor, a kiadó vezérigazgatója mutatott be Budapesten.

 

 

 

Egyre veszélyesebb a tegnapra és a tegnapelőttre támaszkodva jóslásokba bocsátkozni; bölcs dolog azonban önmagunkat mindenre vagy majdnem mindenre felkészíteni – e Paul Valery javasolta felkészítés jegyében tekintem át a magyar múltat és a jelent. Publicista és politikai elemző vagyok, nem pedig „céhbeli” történész. Egyszerre belülről és kívülről, s mindenekelőtt politikai és anyagi befolyásoktól függetlenül, öncenzúra nélkül, időnként humorral vagy szarkazmussal próbáltam írni az elmúlt ezer év sikereiről és bukásairól, a kiemelkedő és ellentmondásos személyiségekről éppúgy, mint a köpönyegfordítás kevésbé vonzó emberi alakjairól. Ez a kötet átdolgozása és kiegészítése annak a könyvemnek, mely négy német nyelvű eredeti kiadás után az elmúlt években megjelent magyarul, angolul, csehül, románul, franciául és nemrégiben japánul is. Ami hiányzott a könyvből, az a rendszerváltás, illetve az azóta eltelt évek elemzése volt. A két évtized eseményei és főként tanulságai hozzátartoznak a magyar történelem fővonalához. Ezért ezt a kiadást a magyar olvasók számára kiegészítettem egy magyarul írt zárófejezettel az 1989–2009-es évek történetéről. Viszonylag kimerítően foglalkozom az elmúlt húsz év eseményeivel s a történelmi sorsforduló után felbukkant személyiségek szerepével.

Paul Lendvai

 

Kosztolányi Dezső
Akarsz-e játszani? – hangoskönyv
Máté Gábor előadásában

Kosztolányi legszebb verseit válogatta e régóta tervezett hangos könyvünkre Máté Gábor, a neves színművész, aki az ország számos színpadán fellépett már saját Kosztolányi-estjével.

 

 

Aki figyeli kutyáját – és miért ne tenné, ha már tartja – annak hamar feltűnik, néhány dolog. Például az, hogy a kutyák is állandóan figyelnek, szinte minden érdekli őket, ami a családban vagy a ház körül történik...'' Ebben a hangos könyvben a családi kutyáról van szó, leendő vagy gyakorló kutyabolondoknak, ahogy csak Csányi Vilmos etológus tud beszélni róla.


 

Az úti cél: Laosz. Múlt és jelen, mindkettő egy kötetben. Laosz csodáitól az utazáshoz fontos tudnivalókig. A képek egy varázslatos, felfedezésre érdemes világot mutatnak be. Könyvünk segít a felkészülésben, és egyben hasznos útitárs is.


 

 

 

 

Ki volt Fejtő Ferenc (1909–2008)? Mi marad meg tőle, belőle és róla a XXI. században? Polcokat megtöltő kitűnő könyvek sora és egy varázsos intellektus eleven emléke. 2008-ban vele távozott az előző század utolsó nagyformátumú literátor krónikása, aki így vallott magáról: „Nem vagyok »nagyság« és nem is érzem magam annak. Nem voltam újító, nem teremtettem sem új filozófiát, sem új stílust. Egyetlen érdemem van: dolgoztam, fáradhatatlanul tanulmányoztam, kérdéseimmel ostromoltam és próbáltam megérteni ezt a századot, amellyel együtt születtem, s amellyel valószínűleg együtt fogok meghalni is.” Szellemi testamentuma mégis – vagy éppen ezért – égetően aktuális; értékei és gondolatai frissebbek, mint valaha.

 

 

"Újságíró vagyok. Több mint negyven éve. A pályám kezdete óta mindenkor az emberi sorsok érdekeltek - érdekelnek -, az életben maradás, az újrakezdés gyötrelmei, szépségei, trükkjei. A keserű politikai csalódások ellenére sohasem voltak előítéleteim beszélgetőpartnereimmel szemben. Sokkal jobban vágytam arra, hogy megértsem azt a kort, amelyben élünk és benne az egyén viselkedését, cselekedetét és indítékait. Nem történészként, hanem kíváncsi, aggódó, tépelődő, kétkedő emberként. Talán ennek is köszönhetem, hogy sok olyan élettörténetet ismerhettem, írhattam meg, amelyekből kirajzolódni látszik egy másfajta történelem, mint amit a tankönyvek tanítanak. Kiváltságosnak érzem magam, mert olyan - ma már kortörténeti - dokumentumok alkotótársa lehettem, amelyek hitelességét az interjúalanyok személyisége és őszintesége garantálja. És kiváltságosnak érzem magam azért is, mert beszélgetőpartnereim többsége találkozásunk időpontjában valóban olyan történeteket, összefüggéseket mondott el, amelyekről korábban nyilvánosan nem beszélt senkinek."

László Ágnes

 

A XXI. Század Társaság 2000-ben alakult. Tagjai József Attila emlékére alapították a Hazám-díjat, amelyet 2001 óta minden év novemberében a magyar szellemi élet 7-7 kiválósága kap meg. Hagyományteremtő módon a díjazottakkal készített életinterjúkat kötet formájában megjelenteti a Kossuth Kiadó.


 

 

 

"...Felébredtem valamikor máskor. Volt valami a kezemben, amit előzőleg beletett valaki. Felhúztam a lábamat, a két térdem felemelkedett, egy kép került a szemem elé, ami a kezemben volt. Világos színű ember nézett a szemembe, lelógó haja körül fényes körtányér. Addig figyeltük egymást, míg haza nem vittek a kórházból, vissza abba a szobába, ahol előzőleg életben voltam. Ott is ágyban feküdtem. Egy asszony magasodott fölém, vizsgálgatott, közben fekete fejkendőt csomózott az álla alá. Azt mondta, hogy ő a nagyanyám, és sírva fakadt, mikor mindkettőnk számára kiderült, hogy elfelejtettem beszélni. Ezután gondjaiba vett engem az az asszony. Velem maradt nappal, mellettem aludt éjszaka. A fülembe sugdosott, hogy nézzem csak a kezemben lévő képet. Azt mondta, lám csak, erősödöm, és ezt Jézusnak köszönhetem, ő az, aki visszanéz ránk. Az asszony őhozzá imádkozott, adjon erőt nekem, és ő meghallgatta őt. Mert, nézzem csak, erő sugárzik Jézusból és fényesség. Egyik este közös takaró alatt egy példát is mondott erre a sötétségben az asszony. Hogy volt egyszer réges-régen egy nagybeteg nő. És gyógyulást remélve Jézustól belement a rajongók tömegébe, a közelébe furakodott, de nem merte megszólítani őt. Csak nézte, hogy a gyógyítója előtte elhalad, és hátul a köntöséről négy kék színű bojt csügg alá. És az a nagybeteg vérzéses asszony félelmében csak futólag merte megérinteni a libegő bojtok egyikét. De Jézusnak ez is elég volt. Megtorpant, és hangos szóval azt kérdezte, ki nyúlt hozzá. Ugyanis megérezte, hogy valami kiszállt belőle, mert neki még a köntöse bojtjai is erővel voltak tele. Gyógyító erővel, aminek én az életemet köszönhetem, mondta az ágyban mellettem az asszony..."

 

 

Weöres Sándor játékos versei, melyeket eredetileg a felnőtteknek írt, megújították a gyerekversek műfaját. Ha a világ rigó lenne, című kötetében megjelent versei kicsik és nagyok között egyaránt népszerűvé váltak, a Liba péket, a Buba énekét vagy a Kutya-tárat kívülről fújják óvodások és a kisiskolások nemzedékről nemzedékre.