Szabadidő Magazin

Kulturális hírek, sport programok, tudományos eredmények, tudósítások aktuális eseményekről.

Fordítás

Naptár

november 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

120 éves a Fővárosi Nagycirkusz

2009.03.01. 22:16 SI

Amikor 1889 tavaszán Budapest székesfőváros tanácsa szerződést kötött a német származású Wulff Edével akkor talán még nem is gondolták, hogy a Városligetben még 120 év múlva is cirkusz áll majd.

 

Az első előadást 1889 június 27-én láthatta a nagyérdemű, mint azt a másnap megjelenő „Nemzet” című napilap hírül is adja.

 

A vas vázas hullámbádoggal borított cirkusz, 2290 néző befogadására volt alkalmas, (ez csaknem hatszázzal több, mint a mai befogadóképesség) de akkor még, sok volt az állóhely. A legolcsóbb belépőjegy 60 krajcárba, a négyszemélyes páholy 24 koronába került!

 

Az első időkben főleg különféle „lovagművészek”, állatszelídítők és bohócok léptek fel, a cirkusz porondján, az akrobaták, zsonglőrök és légtornászok még nem voltak annyira népszerűek, mint manapság.

 

A megnyitást követő első néhány évben nagyon népszerű volt a cirkusz. Az adóbevallások szerint Wulff Ede évi bevétele elérte a 60.000 koronát, melyből 25 ezer részesedést fizetett ki az Állatkertnek, hogy a területén üzemelhessen.

 

A nagy népszerűség azonban lassan csökkenni kezdett, Wulff levonta a tanulságot és 1895-ben a cirkuszt eladta az Állat és Növénykert Rt-nek.

 

Ettől kezdve a cirkuszi előadások, mind nagyobb érdektelenségbe fulladtak, a Városi Cirkusz, szép lassan elvérzett.


Ezek után, főváros döntő lépésre határozta el magát pályázatot hirdetett a cirkusz üzemeltetésére. Mindössze egyetlen komoly ajánlat érkezett, a bécsi Olympia Beketow cirkusz tulajdonosától, Matvej Ivanovics Beketow-tól.

 

Beketow Mátyás 1904. április 30-án soha nem látott káprázatos műsorral nyitotta meg, a saját költségén felújított Városi Cirkuszt, amit ettől fogva Beketow cirkusznak neveztek, egészen 1934-ig.     

Beketow csatát nyer, a műsor hatalmas siker! A sikersorozat nem is áll meg az első világháború kitöréséig. Akkor azonban a cirkusz működése teljesen ellehetetlenült, mert e tulajdonát képező, csaknem száz lóból álló cirkuszi ménesből, a hadsereg 76-ot bevonultatott ,,katonának”.

A világháború után 1920-tól Könyöt Sándor lesz a cirkusz társigazgatója, megtartva a Beketow nevet. Aztán egy tragikus esemény zár le egy nagyszerű korszakot 1929-ben ugyanis a gazdasági nehézségek hatására Beketow Mátyás öngyilkos lesz. Több tízezer ember kíséri utolsó útjára a Kerepesi temetőbe.

1935-ben a főváros ismét pályázatot ír ki a cirkusz bérletére, amit Fényes György vállalkozó nyer el.

 

A teljesen felújított cirkusz 1936 júliusában tartja meg premierjét.

Ettől az időszaktól kezdve egészen a második világháborúig ő a cirkusz igazgatója.

1943 volt az utolsó év Fényes György vezetése alatt. A fokozódó bombázások miatt a főváros 1944-ben megtagadta a játékengedély kiadását.

 

A háború befejeződése után, 1945 május -én Göndör Ferenc és Árvai Rezső vezetése alatt nyitotta meg kapuit a Fővárosi Nagycirkusz és ők is igazgatták, egészen 1949 szeptemberéig, amikor államosították.

 

Az államosított cirkusz Barton Nándor igazgatásával 1950 májusában tartotta első előadását, Köszöntünk, Budapest címmel.

 

A cirkusz a hatvanas évektől csendesebb időszakot él meg, de határozottan megjelennek rajta az elhasználódás nyomai. Nem lehetett télen kifűteni, ezért csak nyáron lehetett előadásokat tartani. A technikai felszerelése is nagyon elavult volt. Még működött egészen 1966 március 15-ig, amikor a Népszava megírta, hogy „megkezdődött a Fővárosi Nagycirkusz bontása”.

 

Az újjáépített Fővárosi Nagycirkusz 1971 január 14-én nyitotta meg kapuit a közönség számára.

 

Ha az épület csillogása azóta kissé meg is kopott, rendkívül magas színvonalú műsoraival továbbra is öregbíti a magyar cirkuszművészet hírnevét.

 


JUBILEUMI GÁLA

 

Nagyon nehéz dolga van egy cirkusz igazgatójának, ha mindenki kedvére akar műsort csinálni, mert nagyon sokfélék az igények.

Éppen ezért ez egy műsorban nem is lehetséges. A utóbbi időben volt modern a jövő elvárásainak megfelelő műsorunk a „Ritmus cirkusz" és volt egy, az akrobatikát és a távol keleti harcművészeteket ötvöző Shaolin Kung Fu show.

Ezután a kis kitérő után, most újra egy „hagyományos” cirkuszi műsort láthat a nagyérdemű közönség.

A Jubileumi gálának az ad különleges fényt, hogy éppen az idei évben lesz 120 éve, hogy egy állandó cirkusz nyitotta meg kapuit a Városligetben, akkor még az Állatkert terü1etén.

Egy jubileumi gálaműsortól elvárható, hogy legyen benne minden ami egy klasszikus műsorban elvárható. Adjon keresztmetszetet arról, hogyan is lehet egy műsor hagyományos és modern egyszerre.

Úgy hiszem ez most nagyszerűen sikerült, mert a február 28-tól augusztus 30-ig tartó programban lesz sok nevetés, lélegzetelállító mutatvány és sok-sok állat.

Lassan már hagyomány, hogy a nyitóképet a Baross Imre Artistaképző növendékei adják. Ezután a klasszikus időkre emlékezve, mikor a cirkuszok, még elsősorban lovas műsorszámokat mutattak be egy magasiskola következik! Az olasz-német Saabel család egy arab, két fríz és három andalúz telivéren mutatja be, hogy milyen is a spanyollovas iskola.

A gyönyörű lovak után, egy gyönyörű hölgy Kiss Kata mutatja be tánc és hulahopp tudását. Ő a sportból érkezett a cirkusz porondjára sokszoros magyar bajnok volt a ritmikus sport gimnasztikában. Már másodszor láthatjuk őt a nagycirkusz porondján. Egy cirkusz nem lehet meg légtornászok nélkül. Oroszországból érkezett Budapestre a Duo Markovi, akik a világhírű Moszkvai Nyikulin cirkusz légtornászai! Fiatal koruk ellenére, már díjat nyertek, a Párizsi Cirkuszfesztiválon.

Henri Ayala bohóctréfája után a bájos Alexandra mutat be kézegyensúlyozó számot. A rendkívül csinos hölgy gyönyörű plasztikus örökmozgóként mutatja be ügyességét és hajlékonyságát.

És ezután garantált, hogy tíz perc szakadatlan nevetés következik!Az olasz Kevin Hueska hasbeszélő, már a 2006-os Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztiválon bebizonyította, hogy „humorban nem ismer tréfát”. Szinte hihetetlen, de már akkor elkápráztatta a közönséget a rendkívüli hasbeszélő képességével, amikor még csak néhány szót beszélt magyarul. Azóta megtanulta nyelvünket és ezzel biztosította, hogy még azok is tökéletesen élvezzék humorát, akik nem beszélnek idegen nyelveket.