Szabadidő Magazin

Kulturális hírek, sport programok, tudományos eredmények, tudósítások aktuális eseményekről.

Fordítás

Naptár

november 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

MUNKÁCSY MIHÁLY ALAPÍTVÁNY

2009.02.02. 23:41 SI

1. A MUNKÁCSY MIHÁLY ALAPÍTVÁNY KÜLDETÉSE, JÖVŐKÉPE, CÉLJAI

 

Az Alapítvány elsődleges célja Munkácsy Mihály festőművész emlékének ápolása, az életével és munkásságával kapcsolatos kutatások támogatása, alkotásainak katalogizálása.

Az Alapítvány hivatalos bejegyzése még folyamatban van – székhelye a tervek szerint a Magyar Állami Operaház tőszomszédságában, az Andrássy út 20. alatt lesz.

 

A Munkácsy Mihály Alapítvány tervezett közhasznú aktivitásai

       tudományos tevékenység, kutatás

       nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés

       kulturális tevékenység

       kulturális örökség megóvása

       műemlékvédelem

       közhasznú szervezetek számára biztosított - csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető – speciális szolgáltatások

 

Részletesebben kifejtve, az Alapítvány tevékenységének fókuszában a következők állnak:

 

       Munkácsy Mihály életét és munkásságát feltáró és értelmező kutatások támogatása, illetve ismertetése tanulmányok és kiadványok közzététele által, valamint alkotásainak tudományos igényű katalogizálása

       A művész nagy nyilvánosság számára eddig ismeretlen, vagy elvesztettnek hitt festményeinek, vázlatainak, grafikáinak, illetve leveleinek és emléktárgyainak felkutatása, az ilyen irányú kutatások támogatása

       A több mint 1000 darabot számláló Munkácsy-levelezés kritikai feldolgozása és kiadása, az esetleg felbukkanó újabb dokumentumok beillesztése a levelezés kialakult struktúrájába

       A művek azonosítását és konzerválási állapotának megőrzését célzó új eljárások, módszerek és eszközök kidolgozása, illetve az erre irányuló kutatások és munkálatok támogatása. A meglévő és a felbukkanó Munkácsy-képek és grafikák eredetiség-vizsgálata a legmodernebb technológiai eszközök segítségével

       Új és minden részletében naprakész Munkácsy-monográfia megírása és kiadása

       A Munkácsy Mihály műveit bemutató magas színvonalú hazai és külföldi kiállítások támogatása, adott esetben szervezése és rendezése

       A művész életének és alkotásainak ismertetése és népszerűsítése, ezt a célt szolgáló konferenciák, előadások és egyéb rendezvények szervezése, támogatása itthon és külföldön

       A közönség folyamatos tájékoztatása a művésszel kapcsolatos legfrissebb kutatási eredményekről

       Az érdeklődők és a szakemberek folyamatos eszmecseréjét biztosító fórum megteremtése. Nyitott, kétpólusú kommunikáció kialakítása

 

 

2. A MUNKÁCSY MIHÁLY ALAPÍTVÁNY LÉTREHOZÁSÁNAK KÖZVETLEN ELŐZMÉNYEI

 

Az elmúlt két évben 16 városban megrendezett magyarországi Munkácsy-vándorkiállítások több mint egymillió hazai és külföldi tárlatlátogatót vonzottak. Az egymilliomodik látogatót 2008 novemberében, Székesfehérváron köszöntötték. A festményeket jelenleg Szekszárdon láthatják az érdeklődők, majd a kiállítás Győrbe, később Szentendrére vándorol. 2010-ben Bécsben szerveznek nagyszabású Munkácsy-kiállítást, de a tárlat iránt két amerikai nagyváros, valamint Moszkva és Kijev is komolyan érdeklődik.

 

„Mindazok, akik ezt a kiállítássorozatot létrehozták, pontosan tudják, milyen óriási munkába került ennek a tárlatnak a megszervezése, rendezése, biztosítása és városról városra mozgatása. Biztosan tudom, hogy ilyen méretű érdeklődés nem egyszeri fellángolás eredménye, hanem évek, sőt évtizedek érdeklődésének kielégítése volt – jelen esetben Munkácsy Mihály életével, munkásságával, levelezésével, utazásaival kapcsolatban” – indokolta az Alapítvány létjogosultságát Pákh Imre elnök a közhasznú szervezet alapító okiratának preambulumában.

 

 

3. A MUNKÁCSY MIHÁLY ALAPÍTVÁNY SZERVEZETE

 

Az Alapítvány szervezetének vezető testülete a 15 fősre tervezett Kuratórium. A testület tagjainak felkérése még folyamatban van. Pákh Imre olyan tekintélyes közéleti személyiségeket kíván felkérni, mint Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke; Vizi E. Szilveszter akadémikus, az MTA volt elnöke; Vass Lajos, a Magyar Állami Operaház főigazgatója;  Alföldi Róbert, a Nemzeti Színház főigazgatója; Bölcskei Gusztáv református püspök; Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök; Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója; Bereczky Loránd, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója; Lakner Lajos, a debreceni Déri Múzeum igazgatója; Szatmári Imre, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója; Bán György, a Ronald Lauder Alapítvány igazgatója; Simonyi András, Magyarország korábbi washingtoni nagykövete; Peter Bogner, a bécsi Künstlerhaus igazgatója. A kurátorok döntő többsége már elfogadta Pákh Imre felkérését.

 

PÁKH IMRE, AZ ALAPÍTVÁNY ELNÖKE

 

A New York-ban élő ismert üzletember és műgyűjtő 1950-ben született Munkácson – ugyanott, ahol egy évszázaddal korábban Munkácsy Mihály is meglátta a napvilágot. Aligha véletlen, hogy ma a világ legnagyobb, magánkézben lévő Munkácsy-gyűjteményét mondhatja magáénak, és figyelemre méltó kollekciójából minden harmadik festmény a magyar művész keze munkáját dicséri.

Egészen fiatalon, egyetemistaként is érdekelte már a képzőművészet; kezdetben régi orosz ikonfestményeket gyűjtött. Már Amerikában élt, mikor a XVI-XVIII. századi holland festészet „aranykora” ragadta meg a figyelmét, s az akkor vásárolt képek egy részét máig megőrizte saját gyűjteményében. A nyolcvanas években kezdett XIX. századi festményeket vásárolni, előbb kiváló francia mesterek (Courbet, Corot) munkáit, majd – miután egyre gyakrabban jött Budapestre – a klasszikus magyar festők (id. Markó Károly, Paál László, Mednyánszky László, Rippl-Rónai József, Lotz Károly) alkotásait is. Igazi szenvedélye azonban Munkácsy maradt – felkutatni, összegyűjteni és Magyarországon is bemutatni minél többet a festő külföldön maradt képei közül.

 

Pákh Imre 2002-ben vásárolta meg a Golgotát, a Krisztus trilógia (Ecce Homo, Krisztus Pilátus előtt, Golgota) egyik darabját. Azonnal hozzájárult, hogy a zseniális alkotás 2016-ig látható legyen a debreceni Déri Múzeum állandó kiállításán. A Golgotához, minden idők egyik legértékesebb festményéhez kapcsolódik az az érdekesség, hogy Munkácsy Mihály 1884-ben végezte el az utolsó ecsetvonást rajta, azaz a mű ugyanabban az évben készült el, mint az Ybl-palota, amely idén 125. éve ad otthont a Magyar Állami Operaháznak.

 

 

4. MUNKÁCSY MIHÁLY ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA

 

Munkácsy Mihály küzdelmes úton lett asztaloslegényből híres festő. Hatalmas méretű vásznaival az egész világot meghódította. Képeinek rendkívüli értékéhez hozzájárul, hogy az európai és a magyar társadalom falusi és városi közösségeinek kiváló ismerője volt, szegény és gazdag polgárok álltak modellt neki.

 

Lieb Mihály néven született Kárpátalján, Munkácson 1844. február 20-án. Eredeti nevét 1868-ig használta, bár műveit már 1864-től Munkácsy néven szignálta. Hatéves korára mindkét szülőjét elvesztette, így Békéscsabán nevelkedett nagybátyja mellett, aki 1854-ben egy asztaloshoz adta inasnak. Munkácsy Mihály 14 éves korában Aradra került, ahol a korabeli inasok és segédek nyomorúságos sorsát élte, míg egy súlyos betegség következtében visszatérhetett nagybátyjához. Ez idő tájt találkozott Szamossy Elek festővel, aki tehetségesnek találván az ifjú Munkácsyt,  tanítványául fogadta. Ezt követően Pesten képezte magát Ligeti Antal és Than Mór írányításával, majd 1865-ben a bécsi akadémiát látogatta. 1866-tól Münchenben tanult Wagner Sándor és mások műhelyében. 1868-tól Düsseldorfban dolgozott, Paál László festőművész társaságában. Festői nyelvezetének kialakulására nagy hatással volt a korabeli realista irányzat, különösen Gustave Courbet és a Courbet-követő francia és német festők látásmódja. A nagy elődök közül különösen Rembrandt, Van Dyck és Frans Hals festészete  állt közel hozzá, a 19. század utolsó két évtizedében kibontakozó impresszionizmus viszont mindvégig idegen maradt számára.

 

Első nagysikerű képét, a Siralomházat 1869-ben festette Düsseldorfban, majd az ottani bemutatást követően kiállította a párizsi Salonban, ahol a festményt aranyéremmel díjazták. Munkácsyt – mindössze 26 évesen – a világváros egyik legsikeresebb festőjeként ünnepelték. Az elismerés hatására 1872-ben Párizsba költözött és 1896-ig, amikor évek óta súlyosbodó betegsége  szanatóriumba kényszerítette, a francia művészeti élet tevékeny résztvevőjeként élt és alkotott. A hetvenes évek első felében realista stílusban dolgozott, 1873-ban öt képpel szerepelt a Bécsi Világkiállításon. Az 1878-ban, a Párizsi Világkiállításon nagy aranyérmmel díjazott Milton című kompozíció festői szemléletének megváltozását jelezte. A festészetében addig egyeduralkodó realizmus helyét egy, az akadémizmust, az eklektikus eszteticizmust és a szimbolizmussal rokon expresszív tájképfestészetet is magába foglaló stíluspluralizmus váltotta fel.

 

1881-ben fejezete be a Krisztus Pilátus előtt, 1884-ben a Golgota című monumentális bibliai kompozícióit. Érdemei elismeréseképpen 1882-ben Ferenc Józseftől nemesi címet kapott. Több kiemelkedő magyar személyiség arcképét köszönhetjük neki, így 1876-ban Paál László, 1884-ben Haynald Lajos kalocsai érsek, 1886-ban Liszt Ferenc arcképét festette meg. 1887-ben felkérték a bécsi Kunsthistorisches Museum lépcsőházi mennyezetképének megfestésére. A reneszánsz apotheozisa 1890-ben került a helyére. 1891-ben hozzáfogott az akkor épülő Országház számára megrendelt Honfoglalás című képhez. A műhöz különböző embertípusokról számtalan fotótanulmányt készített Magyarországon. 1894-ben fejezte be a munkát.

 

1896-ban az elkészült Ecce Homot Budapesten mutatta be, és részt vett a millenniumi ünnepségeken. Innen már súlyos betegen került először Baden-Badenba, majd hosszabb colpachi lábadozás után az endenichi szanatóriumba. 1900. május 1-jén hunyt el. A nemzet legjelesebb fiainak kijáró tisztelettel helyezték örök nyugalomra Budapesten, 1900. május 9-én.

 

MUNKÁCSY MIHÁLY ÉS A ZENE

 

A XIX. században Párizs nemcsak a képzőművészet, hanem a zene fellegvára is volt. A zene és a képzőművészet közötti szinergiák miatt a művészek komoly befolyást gyakoroltak egymás munkájára - még akkor is, ha nem azonos területen alkottak. Ilyen legendás művész-barátság kötötte össze Munkácsy Mihályt és Liszt Ferencet, s ezen alkotói barátság előtti tisztelet jeleként csendült fel a Munkácsy Mihály Alapítvány létrejöttét bejelentő sajtótájékoztatón Liszt Ferenc: Erdőzsongás című koncertetűdje.

Munkácsy Mihály az opera műfaját is nagyon szerette, és inspirálónak találta. A Magyar Állami Operaház és a Munkácsy Mihály Alapítvány több területen is szakmai együtműködést tervez, amelynek részleteit Pákh Imre és Vass Lajos a későbbiekben, néhány hónapon belül ismertetik.

 

 

5. A SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ KÖZREMŰKÖDŐJE: FÜLEI BALÁZS

 

Fülei Balázs zongoraművész 1984-ben született Kecskeméten. Zongorázni 8 éves korában kezdett, első tanára Katonáné Szabó Judit volt. Budapesten a Bartók Béla Konzervatóriumban tanárai Eckhardt Gábor és Réti Balázs voltak. 2008-ban kitüntetéssel diplomázott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen (Zeneakadémia), Nádor György, Réti Balázs, Devich János és Gulyás Márta tanítványaként.

 

Részt vett többek között Rados Ferenc, Kurtág György, Rohmann Imre, prof. Amadeus Webersinke, Wilhelm Brons, Florent Boffard, Norma Fischer, Csalog Gábor, Bertrand Ott, Jan Wijn, Jan-Marisse Huizing, Boris Berman és Detlef Kraus mesterkurzusain. 2003-ban a konzervatóriumok X. Országos Zongoraversenye és a 10. Jubileumi Földes Andor Zongoravereseny I. helyezettje volt. 2005-ben A tarantói (Olaszország) 43. „Arcangelo Speranza Nemzetközi Zongoraverseny győztese. 2005-ben A The International Holland Music Sessions a New Master On Tour koncertkörút 2006/2007-es évadjának szólistájává választotta, szólóestet adott az amszterdami Concertgebouwban, a hágai Diligentiában, és Európa számos nagyvárosában. 2006-ban Chopin és Liszt balladáival DVD felvételt készített Tokióban. 2007. júniusában a moszkvai Csajkovszkij Verseny különdíjasa volt, majd a milánói 25. Ettore Pozzoli Nemzetközi Zongoraversenyen kapott 3. díjat. Fülei Balázs több nemzetközi zenei fesztivál meghívott vendége volt, mint például a Miami International Piano Festival, Ferruccio Busoni Festival, La Gesse Festival, Santanderi Nyári Fesztivál.

 

2008 novemberében a Carnegie Hallban adott debütáló koncertet, New Yorkban.14 éves kora óta rendszeresen koncertezik, fellépett Európa szinte valamennyi országában, Kínában, Japánban, az Egyesült Államokban és Ausztráliában szóló- és kamarazenei művekkel egyaránt, kortárs művek ősbemutatói fűződnek nevéhez. „Zenei elmélyültség jellemzi a fiatal magyar zongoristát, Fülei Balázst (...) világos és finom muzikalitása a zene velejével érintkezik” – írta róla Jan Marisse Huizing zongoraművész, a The International Holland Music Sessions művészeti igazgatója

Fülei Balázs a Starlet Music Management művésze  – www.starlet.hu

 

 

Bővebb információ a Munkácsy Mihály Alapítványról:

 

BÁNKY Beáta Eszter – Metropolitan Media Kft.

Telefon: 06 20 998 1499

E-mail: banky.bea@gramofon.hu